A frusztráció egyre csak fokozódik, hiszen ismét egy eredménytelen meghallgatás zajlott a magyar jogállamiság kérdéskörében.
Kilencedik alkalommal vitatták meg az uniós tagországok a jogállamisági kérdéseket Magyarország kapcsán, de ezúttal sem sikerült előrelépni a további intézkedések irányába. Az Orbán-kormány pedig ismét az áldozat szerepébe bújik.
A 7. cikkely szerinti eljárás keretében az uniós tagállamok képviselői kedden Luxemburgban találkoztak, hogy feltegyék kérdéseiket az EU Tanácsának ülésén. Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter alapos és részletes válaszokkal szolgált a felmerült témákra.
A meghallgatások folyamata 2018-ban indult el, amikor az Európai Parlament úgy döntött, hogy alaposan megvizsgálja, vajon Magyarországon veszélybe kerültek-e az alapvető uniós értékek a jogállamiságot érintő problémák miatt. Az eljárás végén akár a szavazati jog felfüggesztésére is sor kerülhetne az EU keretein belül, azonban ehhez az összes tagállam egyetértésére van szükség, hogy bármilyen konkrét szankció életbe léphessen.
Eurobarometer: A magyarok 82 százaléka kötné a jogállamisághoz az EU-s pénzeket, háromnegyedük szerint előnyünkre vált az uniós tagság
Egy ennél korábbi lépés, hogy a tagállamok négyötöde, azaz huszonegy ország, úgy ítélje meg, fennáll a veszélye az alapvető jogok megsértésének, de még ehhez sincs meg a kellő támogatás. Igaz, számos tagállam rendszeresen kifejezi aggodalmát az egyes orbáni jogállamiságot tipró törvények miatt. Korábbi információnk szerint 19 tagállam támogatná a továbblépést az ügyben, bár, ekkor még szó sem lenne konkrét szankciókról Budapesttel szemben.
A Népszava információja szerint a mai ülésen is több tagállam is felvetette, hogy ideje lenne előrelépni az ügyben.
Ezért aztán a kilencedik meghallgatásra kerül sor, amelyet a félévente váltakozó soros elnökség most Dánia rendezett meg. Marie Bjerre, a dán EU-ügyi miniszter, az ülés előtt kifejtette, mennyire fontos, hogy kiálljunk az uniós értékek mellett, ugyanakkor sajnálattal tapasztalja, hogy a magyar helyzet nem mutat kedvező változást. Hozzátette, hogy a tagállamok körében egyre nő a frusztráció a kialakult helyzet miatt.
Bóka János szerint politikai eszközként használják az eljárást, és ezzel akarnak nyomást gyakorolni a magyar kormányra. Szerinte azért támadják Magyarországot, mert egyedül mi állunk a béke pártján. De ettől még ő kész jóhiszeműen válaszolni a felvetett problémákra, tette hozzá.
A Népszava kérdésére több tagállami diplomata is úgy nyilatkozott, hogy az immár szokásosnak nevezhető módon zajlott le a meghallgatás. Egy forrás kérdésünkre azt válaszolta, hogy Magyarország áldozati szerepet játszik, míg a tagállamok folytatják a kritikát. A diplomata szerint azonban fontos, hogy fenntartsák a konstruktív párbeszédet.
Az Európai Bizottság számára a jogállamiság kiemelt jelentőséggel bír, azonban a jogi keretek helyett sokkal inkább politikai megfontolásokon múlik, hogy hajlandóak-e anyagi támogatást nyújtani az Orbán-kormánynak, akár több száz millió euró értékben.
Michael McGrath, a demokráciáért és jogállamiságért felelős biztos, az ülés után részletesen beszélt arról, hogy az Európai Bizottság nevében számos fontos kérdést érintettek, többek között a Szuverenitásvédelmi Hivatal működésével kapcsolatos aggályokat és a legutóbbi alaptörvény-módosítást. A Bizottság eddig körülbelül 18 milliárd eurót fagyasztott be a Magyarországnak szánt forrásokból, emellett pedig több törvény miatt is a magyar kormányt az EU bírósága elé citálták.
Marie Bjerre dán miniszter a Népszava megkeresésére adott válaszában részletezte, hogy a keddi ülésen a jelenlegi helyzetet elemezték, és nem új jogi keretek után kutattak. Ennek eredményeként Magyarország számára lehetőség nyílhat arra, hogy a védelmi fejlesztésekre szánt, akár 16 milliárd eurós európai hitelt jogállami feltételek nélkül igénybe vegye, annak ellenére, hogy korábban szigorúbb előírások vonatkoztak erre a folyamatra.
