Brüsszel zöld fényt adott a magyar költségvetési tervnek - cikkünk folyamatosan frissül - Világgazdaság.
Az Európai Tanács jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét.
Az Európai Tanács jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és meghatározta a nettó kiadási pályát. A Tanács azt is ajánlja, hogy Magyarország 2026-ig szüntesse meg a túlzott hiányhelyzetet. Magyarországnak biztosítania kell, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg a 4,3 százalékot, 2026-ban pedig a 4,0 százalékot - áll a brüsszeli közleményben.
Most, hogy a Tanács jóváhagyta javaslatait, Magyarország stabil alapokra építheti költségvetési terveit a következő években, és ennek megfelelően alakíthatja stratégiai elképzeléseit - áll a Európai Tanács közleményében.
A 2024. április 30-tól hatályos új gazdaságirányítási keret értelmében a tagállamoknak 4-5 évre szóló nemzeti középtávú költségvetési és strukturális terveket kell benyújtaniuk. A tervek az új gazdaságirányítási keret egyik sarokkövét képezik.
Céljuk, hogy a kiigazítási időszak végére az államadósság ne csak csökkenő tendenciát mutasson, hanem egy fenntartható szinten is stabilizálódjon. Emellett törekednek arra, hogy a középtávú államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékos referenciaértékét, sőt, lehetőség szerint ennél alacsonyabb szinten maradjon.
E cél eléréséhez minden egyes terv magában foglal egy kötelező nettó kiadási pályát, amely lényegében egy költségvetési keretet határoz meg a terv teljes időtartama alatt. Az Európai Bizottság értékeli a benyújtott terveket, ezt követően pedig az Európai Tanács, amely a tagállamok vezetőiből áll, elfogad egy ajánlást, amelyben pontosan meghatározza az adott tagállam nettó kiadási pályáját.
Amennyiben egy tagállamban jelentős költségvetési hiány lép fel, a megfelelő eljárás célja, hogy a tagállamot szigorúbb ellenőrzés alá vonja, és ajánlásokat fogalmazzon meg a hiány csökkentésére irányuló hatékony intézkedések megtételére. E folyamat végső célja a tagállamok adósságfenntarthatóságának erősítése, így hozzájárulva a gazdasági stabilitás növeléséhez.
A tagállamoknak az uniós szerződésekben rögzített szabályok és irányelvek szerint szigorúan be kell tartaniuk a költségvetési fegyelmet. Ennek értelmében a költségvetési hiány nem lépheti túl a bruttó hazai termékük, vagyis a GDP 3%-át, míg az államadósság mértéke sem haladhatja meg a GDP 60%-át.
