A boldoggá és szentté avatás folyamata különleges jelentőséggel bír a katolikus egyházban, hiszen ezzel a hívek elismerik egy-egy személy szent életét és erényeit. Magyarországon számos olyan szent és boldog található, akik példamutató életükkel inspirálj

2025. április 26-án Veszprémben ünnepélyes keretek között boldoggá avatták Bódi Mária Magdolnát, ami az év egyik legnagyobb jelentőségű eseménye volt a magyar katolikus egyház életében. Na de mégis, mi a boldoggá avatás jelentése és mik a feltételei? Mi a különbség a boldoggá avatás és a szentté avatás között, kik azok a tiszteletre méltó személyek, akikből idővel boldogok, majd szentek lehetnek?

Cikkünkben felfedezzük a katolikus egyház boldoggá és szentté avatásának bonyolult, mégis lenyűgöző folyamatát. Ki az, akinek a halála után a boldogság állapotába léphet, és miként zajlik a boldoggá avatás? Milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy valakit a katolikus egyház a boldogok sorába emeljen? Továbbá, a szentté avatás, amely a legmagasabb elismerés az egyház részéről, milyen feltételekhez kötött, és milyen különleges kiváltságokat biztosít az így elismert személyeknek? Ezen kívül nézzük meg, kik találhatók a magyar boldogok és szentek névsorában, akik életükkel és példájukkal inspirálják a hívő közösséget!

A szentté avatás egy különleges egyházjogi eljárás, amelyet a katolikus és ortodox egyházak ismernek el, és amely során hivatalosan is elismerik egy példás életet élt elhunyt személy szentségét. Ennek a folyamatnak a lényege, hogy az egyház ünnepélyes keretek között hirdeti ki: az illető "Isten színe elé lépett", azaz elnyerte a mennybéli boldogságot. A szentté avatás folyamata négy fő lépésből áll, amelyek a következők:

Összegzésképpen megállapíthatjuk, hogy a boldoggá avatás a szentté avatás előtti utolsó lépcsőfokként szolgál. Míg a boldogok helyi szinten kapnak elismerést és tiszteletet, a szentek globális szinten élvezik ezt a megbecsülést. Kiemelkedő különbség a két cím között, hogy boldogok számára templomok nem szentelhetők, azonban kápolnák és harangok igen; ezzel szemben a szentek esetében már lehetőség nyílik templomok szentelésére, és az ereklyéik nyilvános bemutatására is.

A boldoggá avatás folyamata azt jelenti, hogy az egyház elismeri és hirdeti egy olyan személy kivételes érdemeit, aki hősies erényekkel élt, és akinek élete Isten barátjaként folytatódott az üdvösség állapotában. Esetleg közbenjárása által csodás események is történtek, amelyek megerősítik a hitünket. Az egyház tehát erkölcsi bizonyossággal nyilvánítja ki, hogy az illető a mennyországban található, és életét példaképként állítja a hívek elé, inspirálva ezzel másokat is az erényes életre.

A boldoggá avatás folyamata szigorú kritériumokhoz kötött, amelyek közé tartozik a már említett isten szolgájának elismerése, illetve a tiszteletreméltó címek megszerzése. Ezen kívül szükséges, hogy "hitelesen igazolt csoda" történjen, ami azt jelenti, hogy egy hívő az adott személy közbenjárásáért fordul az imádságban, nem pedig közvetlenül Istenhez. Ennek eredményeként olyan eseménynek kell bekövetkeznie, amely tudományos szempontból megmagyarázhatatlan, mint például egy csodálatos gyógyulás. A Vatikán orvosi és teológiai bizottsága alaposan megvizsgálja és értékeli a csodát, mielőtt azt hivatalosan elismerné.

A boldoggá avatás folyamata területi korlátokkal bír, hiszen a boldoggá avatott személyt kizárólag abban a katolikus vagy ortodox közösségben tisztelik, ahol elnyerte a megbecsülést. Például Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása Veszprémben történt, így őt Magyarországon tisztelik. Ezzel szemben a protestáns egyházak, mint például a reformátusok, elvetik a boldogok és szentek tiszteletét, mivel úgy vélik, hogy senkit sem szabad kiemelni a hívek közösségéből, hiszen mindenki egyenlő a szemükben.

Az idei év kiemelkedő egyházi eseménye volt 2025. április 26-án Bódi Mária Magdolna boldoggá avatása Veszprémben. Boldog Bódi Mária Magdolna, becenevén csak "Magdi" 1921-ben született Szigligeten, életét már egészen gyermekkorától fogva az ima, a tevékeny szeretet és a segíteni akarás határozta meg. 17 évesen döntötte el, hogy szerzetesnek áll, azonban mivel házasságon kívül született gyermek volt, erre sohasem kaphatott lehetőséget, így hát "világi apostol" lett belőle.

Magdi fiatal korától gyári munkásként dolgozott és jótékonysággal foglalkozott, 1941-ben pedig visszavonhatatlan szüzességi fogadalmat tett. A Mária Kongregáció tagjává avatták, betegápolói végzettséget szerzett, de frontszolgálatra nem engedték el. Már ekkoriban azért fohászkodott, hogy fiatalon haljon meg, hogy mihamarabb közel kerülhessen az Úrhoz. 1944-ben Litéren megszervezte és vezetni kezdte a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségének helyi csoportját, akikkel együtt segítette a rászorulókat és a háború áldozatait.

A front végül elérte Litért is: 1945. március 23-án a szovjet csapatok megérkeztek a településre. Az óvóhelyen rejtőzködő nőkre hamar ráakadtak a katonák, és Magdira az egyikük szörnyű szándékkal lépett. A fiatal nő, aki mindenáron meg akarta védeni magát, egy ollóval szúrta meg támadóját. Miközben menekült, figyelmeztette a többieket a közelgő veszélyre, ám a katonája könyörtelenül hat lövéssel végzett vele. Halála után "a tisztaság vértanújaként" kezdték tisztelni, és azóta is sokan fordulnak hozzá imáikkal, kérve közbenjárását.