Az Európai Unió már három éve folyamatosan támogatja Ukrajnát, és a kérdés most az, hogy vajon meddig tart ez a segítségnyújtás?
Ukrajna támogatása az idei évben is folytatódik, az Európai Unió pedig több mint 30 milliárd eurót szán erre a célra.
A háború kezdete óta Ukrajna körülbelül 140 milliárd euró értékű pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi támogatásban részesült az Európai Uniótól és tagállamaitól. Az összeg 65%-a vissza nem térítendő támogatás vagy természetbeni juttatás formájában érkezett, míg a fennmaradó 35% rendkívül kedvezményes kölcsönökként lett biztosítva - derül ki az Európai Bizottság által készített összegzésből.
Tavaly februárban az európai vezetők egy fontos megállapodást kötöttek, amelynek értelmében 2027-ig akár 52 milliárd eurót szánnak az Ukrajna Eszközre. Ez az alap az ország helyreállítását, újjáépítését és modernizációját célozza meg. Néhány hónappal később, októberben, egy G7 csúcstalálkozón az Európai Unió és a G7-országok együttesen 48 milliárd eurós kölcsönnyújtásról döntöttek, amely az Ukrajna költségvetési, katonai és újjáépítési igényeit hivatott kielégíteni. A kölcsön forrását a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételek biztosítják. Az EU ebből 19 milliárd euróval járul hozzá, és az első részlet, amely 3,2 milliárd dollárt, azaz 3 milliárd eurót jelent, 2025 januárjában kerül kifizetésre.
Ezekkel a vállalásokkal az Európai Unió támogatásainak összértéke megközelíti a 191 milliárd eurót.
További anyagi támogatási lehetőségek:
Brüsszelben, 2023 decemberében, az európai vezetők egyhangú támogatásával megszületett a döntés, hogy elindítják a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Ez a lépés világosan politikai természetű volt, és nem maradt következmények nélkül: a Balkánon régóta az Európai Unió kapujában várakozó államok, valamint Törökország is hangot adtak elégedetlenségüknek. Ukrajna EU-tagságának kérdése olyan jelentős terheket róna a közösségre, amely komoly aggodalmakat vet fel az európai együttműködés jövőjével kapcsolatban, sőt, akár annak stabilitását is veszélyeztetheti.
Az EU és az Egyesült Államok masszív szankciókat vezettek be Oroszország ellen, azt remélve, hogy az elszigetelés rákényszeríti Moszkvát a háború befejezésére. Ez az elképzelés azonban láthatóan nem működik, az orosz gazdaság sikeresen átállt hadigazdálkodásra és új piacokat, elsősorban Kínát és Indiát látja el energiahordozókkal, miután az EU igyekezett megszüntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függést.
A helyzet olyan drámai fordulatot vett, hogy az Európai Unió a háború harmadik évében jelentősen több pénzt áldozott orosz kőolajra és földgázra, mint amennyit Ukrajna támogatására szánt. E közben Oroszország tavaly Európa második legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) beszállítójává lépett elő.
