Apaként gyesre menni - „ez volt életem legbátrabb döntése”

A gyes hazánkban továbbra is elsősorban az anyák világát jelenti, ám egyre több férfi lép ki a megszokott keretekből, és újragondolja a hagyományos szerepeket.

Többször készítettem interjút hazánk egyik kiemelkedő intézményéből egy pszichiáter szakorvossal, mert két legfontosabb témája közérdekű volt, és valóban nemzetközi szintű tudással rendelkezett. Legutóbb azonban hoppon maradtam, utolérhetetlennek bizonyult. Később kiderült az ok: gyesre ment, ezért évekre kicsekkolt nem akármilyen karrierútjáról. Amikor beszélgettünk erről, úgy fogalmazott: "ez volt életem legférfiasabb döntése".

Az utóbbi évek tendenciái Magyarországon azt mutatják, hogy a gyedet igénybe vevő férfiak aránya már elérte a negyedet, míg a gyes esetében csupán az apák körülbelül 5,7%-a él e lehetőséggel. Ezzel szemben a skandináv országokban, mint Svédországban, az apák körülbelül 44%-a részesedik a szülői szabadságban. Norvégiában pedig már hosszú évek óta természetes, hogy az apák is otthon maradnak a kisgyermekkel. A két régió közötti eltérés részben kulturális gyökerekre, részben pedig jogi keretekre vezethető vissza: ezekben az északi országokban a jogszabályok is ösztönzik az apákat, hogy aktívan részt vegyenek a gyereknevelésben.

Bár az első pillantban sokan lemondásnak élik meg, ha a férfi ideiglenesen kilép a karrierjéből családja kedvéért, valójában rendkívül fontos erőforrásokat mozgósíthat.

A kisgyermekkel eltöltött intenzív pillanatok hozzájárulnak:

Mindkét nem szempontjából igaz, hogy a kisbabás évek elsősorban nem a lemondásról, hanem a személyes előrelépésről is szólhatnak. Férfiként az érzelmi intelligencia, a gondoskodás, a rugalmasság nem gyengeség, hanem erő. Aki ezt megtapasztalja és vállalja, annak joggal lehet ez élete egyik legférfiasabb döntése.