A visegrádi csoport számomra kiemelkedő jelentőséggel bír - nyilatkozta Lengyelország frissen megválasztott elnöke a Mandinernek.

Karol Nawrocki, a lengyel politikai élet prominens alakja, a Mandinernek adott első nemzetközi interjújában mélyrehatóan elemezte Ukrajna EU-tagságának kérdését, valamint a magyar-lengyel kapcsolatok dinamikáját. Beszélgetésük során feltárta a két ország közötti együttműködés lehetőségeit és kihívásait, valamint a térség geopolitikai helyzetének hatásait.

Tisztelt Elnök Úr! Először is szeretném kifejezni gratulációmat a lenyűgöző győzelméhez. Az elmúlt hónapok tapasztalatai és a kampány során mi, magyarok is sokat láttunk, de ami Lengyelországban zajlott, az valóban átlépte a megszokott kereteket. Nyilvánvaló volt, hogy ellenfele minden lehetséges eszközt bevetett, támogatva az Európai Néppárt és Brüsszel részéről. Kíváncsi vagyok, hogyan tudta ezt kezelni, és milyen érzésekkel élte meg ezt a kihívásokkal teli időszakot belülről?

Valóban, ez a hat hónapnyi kampány kivételes időszak volt Lengyelország 1989 utáni történetében. E hónapok során számos jelentős esemény zajlott le. Ha jól értem, eljutott a híre Magyarországra, Budapestre is, ahol sokakat foglalkoztatott, hogy a lengyel állami intézményeket politikai célokra használták fel. Azért vállaltam el az elnöki posztot, hogy helyreállítsam a normalitást, a rendet, a békét és a nyugalmat hazánkban. E kihívásokkal teli időszakot sikerült átvészelni, és egyáltalán nem érzem magam kimerültnek.

Ez a közös erőfeszítés a lengyel állampolgárok részéről valójában egyfajta társadalmi lázadás volt a kormány ellen, ami számomra hatalmas inspirációt és energiát adott. Az amatőr sportolóként szerzett tapasztalataim és a szellemi, valamint fizikai tényezők mind hozzájárultak ahhoz, amit a választási eredményekben láthatunk. De a legfontosabb mindennél az a hatalmas társadalmi megmozdulás, amelyet a lengyel emberek indítottak el, akik szeretnék, ha a lengyel köztársasági elnöki palota falai között a nép hangja valóban megszólalna.

Mi volt a siker kulcsa? Mi az, amivel sikerült felülkerekedni a globalista liberális elit fölött? Melyek voltak azok a leghatékonyabb eszközök, amelyekkel a kampány során operáltak?

Mi, lengyelek, egy olyan nemzet vagyunk, amelynek történelme során gyakran találtunk közös pontokat a magyarokkal. Szabadságunk iránti vágyunk mélyen gyökerezik kultúránkban. Amikor a liberális és pénzügyi elit nyomását tapasztaljuk, legyen szó az Európai Unióról vagy a hazai intézményekről, a mezőgazdasági vállalkozásainkról, illetve az oktatásról, felébred bennünk a szabadság és a szuverenitás iránti elkötelezettség. Szerintem a siker kulcsa abban rejlik, hogy kampányidőszakról kampányidőszakra, hónapról hónapra a lengyel nép hangját képviseltem. A lengyel gazdákét, akik elutasítják a Green Dealt, és a lengyel szülőkét, akik nem kívánják idegen ideológiák bevezetését gyermekeik iskoláiba.

Én csupán az akartam lenni, akinek a hangja eljut azokhoz, akiknek kiáltása elveszik Donald Tusk Lengyelországának zajában.

És mi fog most változni? Mit fognak látni a lengyel polgárok? Mit fognak érezni Lengyelország barátai? Miben lesz más a lengyel politika ezután?

Ez egy olyan időszakot fogunk megélni, amelyben a lengyelek számára a nyugalom és a béke megteremtésére törekszem, hogy visszanyerjük a normalitás érzését. Egy olyan időszak ez, amikor következetesen a lengyel nép hangján fogok szólni, hangsúlyozva, hogy független és szabad Lengyelországra van szükségünk az Európai Unió keretein belül.

Mi mélyen kötődünk az önazonosságunkhoz, és ez határozza meg a jövőnket: Lengyelország sorsa a lengyel polgárok kezében van. Nem fogunk engedelmeskedni olyan ideológiai áramlatoknak, amelyek aláássák mindazt, ami számunkra igazán fontos. A lengyel nép legfőbb értékei között szerepelnek a keresztény alapelvek, és büszkén tekintünk vissza ezeréves állami hagyományunkra. Egy ambiciózus jövő felé haladunk, amelyet olyan nagyszabású projektekkel formálunk, mint az új központi repülőtér és közlekedési csomópont. Sok változás vár ránk, de a leglényegesebb, hogy Lengyelországban nem engedjük, hogy egyetlen személy, például Donald Tusk, uralja a társadalmi és politikai életet. Ez lehetőséget teremt a politikai egyensúly megteremtésére, és világosan kifejezem kritikámat Tusk kormányával és az ő európai politikai tevékenységével kapcsolatban, különösen Angela Merkel együttműködése kapcsán. Ez azonban nem zárja ki a párbeszéd lehetőségét; nyitott vagyok arra, hogy közösen vitassuk meg, milyen irányt vegyen Lengyelország a jövőben.

Az elmúlt két év Lengyelországban kívülről nézve rendkívül különös eseménysorozatot mutatott. A törvényhozás, a közmédiák, az állami intézmények és az igazságszolgáltatás terén olyan folyamatok bontakoztak ki, amelyek, ha akár csak egy apró részük más uniós tagállamokban lezajlott volna, Brüsszel már régóta eljárásokat indított volna. Különösen figyelemre méltó, hogy Marcin Romanowski, a lengyel igazságügyi miniszter, Magyarországra kényszerült menekülni. Ön hogyan értékeli az elmúlt két évet, és van-e lehetősége arra, hogy ezen a helyzeten változtasson?

Olyan időszakokat éltünk meg, amelyek alapos társadalmi vizsgálódást igényelnek. E két év tapasztalatait követően érdemes figyelmet szentelni a lengyel állami intézmények működésére és a közpénzek kezelésére. Érdekes, amit a szerkesztő úr megosztott, mert én is úgy érzem, hogy számos olyan jelenség létezik, amelyeket az elmúlt két év során észleltünk, és amelyek mélyebb megértést kívánnak.

Az Egyesült Államok nem maradt tétlen a Lengyelországban zajló folyamatos problémákra reagálva. A lengyel nép ezt tapasztalhatta, és én úgy vélem, hogy a hazájuk valódi gazdái a lengyelek. Elnökként elkötelezett leszek amellett, hogy ezeknek a lengyeleknek a képviseletében, akik igazságtalan bánásmódban részesültek a kormány részéről, hangot adjak. Célom, hogy előmozdítsam a lengyel jogállamiság megerősítését és a társadalmi igazságérzet helyreállítását.

A magyar-lengyel kapcsolatok jövője ígéretes lehet, hiszen a két ország között évszázados barátság és együttműködés áll. A közös történelmi tapasztalatok, valamint a kulturális és gazdasági kötelékek erősítik a kölcsönös bizalmat. Az elkövetkező időszakban várhatóan a politikai párbeszéd és a gazdasági együttműködés mélyülése, különösen az EU keretein belül. A két ország közötti szolidaritás a közös kihívások, mint például a migrációs válság vagy a gazdasági nehézségek kezelésében, tovább erősítheti a kapcsolatokat. Ezen kívül a fiatal generációk közötti kulturális csereprogramok és közös projektek révén a két nép közötti kötelékek még inkább megszilárdulhatnak. A jövő kihívásai és lehetőségei egyaránt formálják majd ezt a kapcsolatot, de ha megőrizzük az eddig kialakult együttműködést és nyitottságot, akkor a magyar-lengyel barátság továbbra is példaértékű maradhat a közép-európai régióban.

Magyarország és Lengyelország kapcsolata mindig is kiemelkedő jelentőségű volt, és örömmel emlékezem vissza közös történelmünkre, amelyben a kommunista rezsim elleni határozott fellépésünk közös nevezőként szolgál. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy baráti kapcsolatokat ápolhatok Magyarországon is. Különösen szeretettel üdvözlöm Földváryné Kiss Rékát és Máthé Áront, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának vezetőit, akikkel hosszú éveken át dolgoztunk együtt.

Ezek a dolgok kötik össze Lengyelországot, Magyarországot, és általában a közép-kelet-európai országokat.

Magyarország számára nagyon fontos a visegrádi együttműködés. Ebben tervez előrelépéseket? Az elmúlt két évben eléggé takaréklángon működtek ezek a kapcsolatok.

Természetesen, tisztelt szerkesztő úr! Minden felelősséggel kijelenthetem, hogy számomra a Visegrádi Csoport egy olyan platform, amely lehetőséget biztosít a közép-kelet-európai országok potenciáljának kiaknázására. Az elköteleződésem nem csupán a katonai együttműködés fenntartására irányul a Bukaresti Kilencek keretein belül, hanem arra is, hogy erősítsük társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatainkat a Visegrádi Csoport tagjaival.

Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, egy megosztó és karakteres figura a politikai színtéren. Véleménye sokakban érzelmeket kelt, legyen szó támogatásról vagy kritikáról. Az együttműködés lehetőségei a nemzetközi politikai viszonyoktól függenek, és bár kapcsolatokat ápol más országok vezetőivel, a találkozók gyakorisága és a közös projektek részletei változóak. A politikai diskurzusok során sokszor kerülnek szóba a közös kihívások és érdekek, amelyek mentén a jövőbeli együttműködések kialakulhatnak.

Sajnos eddig még nem adódott lehetőségem arra, hogy személyesen találkozzak Orbán Viktor miniszterelnök úrral. Egyik magyarországi látogatásom során azonban ellátogattam a Ferencváros stadionjába a fiammal, ami felejthetetlen élmény volt. Természetesen számos nyilvános információ áll rendelkezésre Orbán Viktorról, de én mindig igyekszem tartózkodni a véleményalkotástól olyan személyekről, akiket nem ismerek személyesen. Mindenesetre nagyon szeretném, ha lehetőségem nyílna találkozni Orbán Viktorral, aki kétségtelenül egy rendkívül eredményes politikai vezető, amit a sorozatos választási győzelmei is tükröznek Magyarországon. Remélem, hogy a jövőben sikerül majd együttműködnünk, hiszen az együttműködés más országokkal is kulcsfontosságú a régió fejlődése szempontjából.

Az egyik legfontosabb kérdés térségünkben az orosz-ukrán háború. Ennek kapcsán Brüsszelből nagyon gyakran halljuk, hogy gyorsított eljárásban Ukrajnát fel kellene venni az Európai Unióba. Mi erről a meglátása? Hogyan fog ehhez viszonyulni?

Tisztában vagyok vele, hogy Lengyelország, mint állam, elengedhetetlenül támogatnia kell Ukrajnát, különösen a stratégiai és geopolitikai szempontokat figyelembe véve. Az Orosz Föderáció számomra, mint antikommunista és az egész régió számára a legnagyobb fenyegetést jelenti. Ez a posztimperiális, neokommunista rezsim, amely Vlagyimir Putyin, a háborús bűnös vezetése alatt áll, komoly aggodalomra ad okot. Az Orosz Föderációval szembeni kritikám nem csupán elméleti, hiszen mint a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke, személyesen is üldöznek. A fogolytábor fenyegetése mindössze egy a sok nehézség közül. Elsődleges feladatunk, hogy támogassuk Ukrajnát az Orosz Föderációval folytatott harcában, ugyanakkor Ukrajnának is figyelembe kell vennie más országok, így Lengyelország és Magyarország, sőt az egész európai közösség érdekeit. Lengyelország számára például kulcsfontosságú a volhíniai áldozatok exhumálása. A kampány során nem egyeztem bele, és elnökként sem fogom elfogadni a lengyel mezőgazdaságra és logisztikai szektorra nehezedő igazságtalan versenyt Ukrajnával. Itt a kompromisszum és konszenzus keresése elengedhetetlen. Ukrajnát olyan nemzetként tekintek, amely bátor és eltökélt védekezést tanúsít az Orosz Föderációval szemben, de fontos, hogy tiszteletben tartsa más országok érdekeit is, amelyek támogatják őt. Lengyelország vezető szerepe Ukrajna támogatásában Andrzej Duda elnök és a lengyel emberek nyitott szívének eredménye. Ez a helyzet megerősíti azt az alapvető jogunkat, hogy mi is védjük saját érdekeinket.