A pusztítás éve: a természet hatalmas csapásokat mért ránk.

A természeti katasztrófák következményei nem csak emberéletekben és anyagi károkban mérhetők: az ökológiai, társadalmi és egészségügyi hatások is számottevőek.

A globális felmelegedéssel összefüggésbe hozható szélsőséges időjárás időről-időre pusztító természeti katasztrófákhoz - aszályokhoz, hurrikánokhoz, árvizekhez, egymást érő hőhullámokhoz - vezet. A Christian Aid brit keresztény jótékonysági szervezet legfrissebb jelentése egyebek mellett arra is rámutatott, hogy 2024-ben a tíz legnagyobb anyagi kárt okozó természeti csapás közül három Európát sújtotta. A szervezet becslése szerint ezek mindegyike legalább négymilliárd dolláros (átszámolva nagyjából 1600 milliárd forintos) kárt okozhatott a katasztrófasújtotta országok számára - írta témával foglalkozó cikkében az Euronews.

A Közép-Európát sújtó Boris vihar hatalmas pusztítást végzett több országban, beleértve Ausztriát, Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot. Az utakon hatalmas károk keletkeztek, települések maradtak áram nélkül, és a közlekedési rendszerek, legyen szó vasútról vagy közútról, gyakorlatilag megbénultak. A vihar következtében sok ember eltűnt, s tragikus módon halálos áldozatok is születtek a tomboló viharok és az azt követő heves esőzések okozta áradások következtében.

A júniusi németországi árvizek következtében Dél-Bajorország egyes területein rendkívüli állapotot hirdettek ki, míg Spanyolországban, különösen Valencia tartományban, október végén a Dana nevű vihar és az azt követő villámárvizek súlyos pusztítást végeztek, több mint 220 ember életét követelve. A Boris névre hallgató vihar, valamint a német és spanyol árvizek összességében körülbelül 14 milliárd dolláros anyagi kárt okoztak, és 258 ember haláláért felelősek.

Ahogy azt az Euronews is említette, a tényleges anyagi kár minden országban felülmúlhatja a Christian Aid becslését, az ugyanis a bejelentett és biztosított káreseteken alapul, a természeti katasztrófák tényleges emberéleteket érintő, egészségügyi, társadalmi és pénzügyi vonzata ennél jóval nagyobb lehet. Különösen a fejlődő országokban, ahol az emberek nagy részének nincs biztosítása, az adatok és kimutatások pedig nehezen hozzáférhetők.

2024 legköltségesebb természeti csapása az Egyesült Államokat érte: az októberben Florida államot letaroló Milton hurrikán - a viharos szél, az özönvízszerű esőzések és az áradások 25 ember életét oltották ki - becslések szerint közel 60 milliárd dolláros anyagi kárral járt. A Christian Aid szerint a második legpusztítóbb természeti csapás tavaly a Helene hurrikán volt, ami szeptemberben csapott le Kubára, Mexikóra és az Egyesült Álllamokra legalább 232 ember halálát okozva. A becsült anyagi kár itt is jelentős volt: körülbelül 55 milliárd dollár.

Az Egyesült Államokban 2024-ben nem csupán két erőteljes vihar pusztított: a különböző hasonló természeti események összességében 88 ember életét követelték, és a kár mértéke meghaladta a 60 milliárd dollárt.

Ázsiában súlyos következményekkel jártak az áradások: Kínában 315 ember vesztette életét a természeti katasztrófák következtében, és a károk anyagi értéke becslések szerint meghaladja a 15 milliárd dollárt. A Yagi szupertájfun, amely szeptemberben söpört végig Délkelet-Ázsián és Dél-Kínán, szintén óriási pusztítást végzett: mindent elragadott, ami az útjába került. Ez a rendkívül erős, 5-ös kategóriájú tájfun a Dél-Kínai-tengeren vonult végig, földcsuszamlásokat és árvizeket okozva, amelyek több mint 800 ember halálát okozták a Fülöp-szigeteken, Laoszban, Mianmarban, Vietnámban és Thaiföldön.

A természeti katasztrófák nem kímélnek senkit, még a gazdaságilag elmaradott területeket és országokat sem. Decemberben a Mayotte-szigeteket, amely Afrika és Madagaszkár között helyezkedik el, a Chido ciklon pusztította el, amely több mint 220 km/órás szélsebességgel tombolt, ezernél is több ember életét követelve. Kolumbiában rendkívüli aszály sújtott, amely következtében az Amazonas folyó egyes szakaszai szinte teljesen kiszáradtak. Ez a helyzet komoly aggodalmat keltett az őslakos közösségekben, akiknek megélhetése szorosan összefonódik a folyó vízhozamával. Afrika déli részén, Zambiában, Namíbiában és Zimbabwéban 14 millió ember szenvedett el a legrosszabb aszályt, amit eddig feljegyeztek.

A gazdaságilag legpusztítóbb katasztrófák listáját a csernobili atomerőmű-baleset vezeti - amit emberi mulasztás okozott. Második helyre a 2011-es tóhukui földrengés - a Japánban az eddig mért legerősebb, a Richter-skála szerinti 9-0-es rengés - és a nyomában járó utórengések, valamint cunami került. A Fukusimai atomerőmű három reaktorának leolvadását okozó katasztrófában több mint tízezer ember halt meg, 15 ezer pedig eltűnt. Az anyagi kár becslések szerint az inflációt bekalkulálva meghaladhatja a 487 milliárd dollárt. A 2023-as közel 60 ezer áldozatot követelő törökországi és szíriai földrengések számlájára írható anyagi kár több mint 158 milliárd dollár, míg a New Orleanst gyakorlatilag romba döntő 2005-ös Katrina hurrikán után maradt "takarítás" több mint 195 milliárd dollárt emésztett fel.

Lényeges kiemelni, hogy a természeti katasztrófák által előidézett költségek rendkívül változatosak, és számos tényező befolyásolja őket. Ezek közé tartozik a földrajzi elhelyezkedés, valamint az adott terület vagy ország gazdasági fejlettségének szintje.