A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély egy lenyűgöző építészeti remekmű, amely a magyarországi kastélyok sorában kiemelkedő helyet foglal el. Az épület gazdag története és lenyűgöző környezete vonzza a látogatókat, akik felfedezhetik a kastély elegáns termeit

A birtok története egészen a 17. századig nyúlik vissza, ám a kastély építése csak 1844-ben vette kezdetét, amikor is az egykori barokk stílusú, L alakú udvarházat, kivéve a pincét, teljesen lebontották. Az építtető gróf Károlyi György volt, akit Széchenyi István barátjaként és a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként ismerünk. Az új épület kivitelezését az osztrák építész, Heinrich Koch irányítása alatt végezték, akit a helyszínen a fiatal Ybl Miklós képviselt. Ybl nemcsak az építkezést irányította, hanem tervezett egy kis lépcsőházat is a kastélyhoz, amelyet felülről világítottak meg, és amelyet az alkalmazottak használtak.

Az építkezés folyamata 1858-ig elhúzódott, ami jelentős időtartamot ölelt fel. Az újonnan felépített épület földszintjén 16 hálószoba és egy tágas konyha kapott helyet, emellett a személyzet számára 9 külön szobát alakítottak ki. Az emeleten 5 kényelmes hálószoba található, míg a fűtést hagyományos cserépkályhák biztosították. Az új épület U alakú formát öltött, ahol az emeletes főszárny két oldalán két földszintes, oszlopos szárny terül el. A szárnyak végén pavilonok állnak, az északi oldalon pedig egy kápolna is helyet kapott. Az épület körül egy díszudvar helyezkedik el, melynek középpontjában egy nyolcszög alakú medence és szökőkút áll. A kastély legnagyobb átalakítására a 20. század elején került sor, amikor bevezették a korszerű központi fűtést, az elektromos világítást és a telefonhálózatot.

Ez a lenyűgöző kastély csupán idegenvezetéssel látogatható, és szinte minden órában indulnak csoportok a kíváncsi turisták számára. Míg a sorunkra várunk, a régi istállóból kialakított látogatóközpontban felfedezhetjük a Károlyi család gazdag történelmét bemutató kiállítást. Itt részletesen megismerkedünk a család címerével, ágazataikkal és a Károlyiak múltjával. Szó esik a kastély építtetőjéről, Károlyi Györgyről, valamint a zenéhez és a színházhoz fűződő különleges kapcsolatukról is. Felfedezhetjük a család izgalmas utazásait, és bepillantást nyerhetünk a kastélyaik és palotáik világába.

A kastély felfedezése a kápolna megtekintésével veszi kezdetét. Ez a helyiség volt az első, amely a 1998-as tetőfelújítást követően újra nyitotta meg kapuit, és újra szentelték. Azóta évente egy alkalommal szentmisét tartanak itt, emellett pedig koncerthelyszínként is funkcionál. Az oltárképet 1782-ben festették, és egészen 1945-ig a kastély falai között maradt, ám az államosítást követően nyomtalanul eltűnt. Végül, 1990-ben, a Szépművészeti Múzeum raktárában bukkantak rá.

Az idegenvezető megosztja velünk, hogy a kastélyban sajnos nem találkozunk eredeti bútorokkal, mivel a '70-es évek végéig szinte mindent elvittek vagy tönkretettek. A második világháború alatt a kastély először német vezérkari szálláshelyként működött, és a híres 10 ezer kötetes könyvtárat a német csapatok pusztították el. Miután a németek visszavonultak, a szovjet katonai egységek folytatták a rombolást. A mai kiállításban látható bútorok és műtárgyak javarészt a Károlyi család örökségéhez kapcsolódnak, vagy közgyűjteményekből kölcsönözték őket, esetleg műkereskedelmi vásárlások, kópiák vagy restaurálási munkálatok révén kerültek a kastély falai közé.

A 18. században a főnemesség státusza jelentős átalakuláson ment keresztül, amelynek következtében társadalmi kötelezettségeik az uralkodói udvar vagy a főváros irányába terelték őket. Ekkoriban alakult ki a kétlakiság jelensége: nyaranta a vidéki birtokaikon pihentek, míg a hidegebb hónapokban a fővárosi palotáikban éltek. A Károlyi család például több mint húsz kastéllyal és palotával büszkélkedhetett, ebből nyolc Budapesten található. Az egyik legismertebb épület, amely ma a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ad otthont, szintén az ő birtokuk volt. Ezen kívül Nagymágocson, Parádsasváron, Zalaszentgróton és Füzérradványban is fellelhetünk Károlyi-kastélyokat. A Felvidéken, Tótmegyeren, Vágfarkasdon és Stomfán, míg Erdélyben Nagykárolyban, Erdődön és Aradmácsán találkozhatunk az ő építményeikkel.

Miután a második világháború után a fehérvárcsurgóit államosították, előbb üdülőként, majd görög gyerekek menekültotthonaként szolgált, végül nevelőintézetként működött 1979-ig. Ekkorra már annyira romos állapotba került, hogy használhatatlanná vált.

Amikor a romos kastély birtoklási joga visszakerült a Károlyi családhoz, az utolsó örökös, Károlyi György 1994-ben megalapította az épület megóvására irányuló alapítványt. Ekkoriban a Műemlékek Állami Gondnoksága volt az ingatlan kezelője, amely kidolgozott egy átfogó felújítási tervet. Az együttműködésük révén indult meg a kastély felújítása. 2001-ben a Károlyi család 99 éves vagyonkezelési szerződést kötött a magyar állammal, biztosítva ezzel az épület jövőjét. A kastély, amely Magyarországon egyedülálló módon, a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának tagja, évente számos kulturális és tudományos eseménynek ad otthont. Ezen kívül saját étteremmel és egy 25 szobás szállodával is büszkélkedhet.

Bár a könyvtár teljes könyvállománya elpusztult a világháború folyamán, mára a kastélynak ismét van könyvtára, hála például az egykor Párizsban élő Fejtő Ferencnek, aki teljes könyv- és archívum-állományát a kastélynak ajándékozta.

Ez a gyűjtemény körülbelül 6000 kötetet ölel fel, öt különböző nyelven. Érdemes megemlíteni, hogy a könyvtár saját nyitvatartási idővel rendelkezik, így látogatása szabadon lehetséges. Azonban a könyvek csak a helyszínen tanulmányozhatók. Továbbá, itt található Vajay Szabolcs történelmi, genealógiai és heraldikai művekből álló értékes hagyatéka is.

Az első emeleti helyiség, amelybe belépve találkozhatunk, az ún. Festetics-szoba. Ennek a névadása nem véletlen, hiszen gróf Károlyi József nővére, Júlia, a dégi kastély birtokosának, gróf Festetics Sándornak a felesége volt, így a két család szoros kapcsolatban állt egymással. A szobában számos festmény és metszet látható, amelyek a család ősöket örökítik meg. Kiemelendő például Károlyi Sándor, aki a szatmári béke előkészítésében játszott fontos szerepet, valamint ő volt az, aki grófi címet szerzett családjának. Emellett látható Károlyi György, az MTA társalapítója, Károlyi István, aki országgyűlési képviselőként a Nemzeti Lovarda és a Nemzeti Kaszinó vezetője volt, Károlyi Gyula miniszterelnök, továbbá Károlyi Mihály, aki szintén miniszterelnökként és köztársasági elnökként ismert. A kastély utolsó tulajdonosa, István, megalapította a Madách Színházat, és a zsidóüldözés idején menedéket nyújtott Várkonyi Zoltán színész-rendezőnek, valamint a későbbi Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertnek is.

A következő helyiség a Velencei boudoir, amely a romantika és a titkos vágyak világába vezet bennünket. Ezt követi a Napóleon-szoba, ahol a híres hadvezér korának megfelelő eleganciával berendezett enteriőr várja a látogatókat. A Wenckheim-szoba gróf Károlyi József felesége, a család anyai ága emlékét őrzi, hiszen itt hozta a világra fiát. A vitrinben a család személyes relikviái sorakoznak, mesélve a múlt titkairól. A szoba különlegessége, hogy fürdő és öltöző is tartozik hozzá, ahol a kor divatját idéző ruhák várják az érdeklődőket. A szobából egy tágas teraszra léphetünk ki, amely a kastély leglátványosabb pontja, a bálteremből nyíló csipketerasz, ahol a szépség és a művészet találkozik.

A tetőtér varázslatos terében, ahol egykor a cselédszobák álltak, most két lenyűgöző kiállítóterem várja a látogatókat. Az első teremben két monumentális, 3×9 méteres festmény díszeleg, melyeket Francesco Fontebasso alkotott. A másik teremben pedig egy impozáns családfa kapott helyet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy napjainkban világszerte 70 Károlyi él, míg Magyarországon csupán egyetlenegy, Károlyi László.

Fehérvárcsurgón mindenképpen érdemes felfedezni a birtokhoz kapcsolódó impozáns kastélyparkot és arborétumot, amely körülbelül 50 hektáron terül el. A festői tó partján pedig lenyűgöző, matuzsálemi korú fákat csodálhatunk meg, melyek mindegyike saját különleges történetével és szépségével várja a látogatókat.