A demencia első jeleit szinte senki sem észleli, pedig ezek gyakran olyan ártalmatlanok tűnnek, mint egy szelíd figyelmeztetés a testünktől, amelyet érdemes komolyan venni.
A gyász, a munkanélküliség és az anyagi nehézségek nem csupán lelkünket terhelik meg, hanem agyunk felépítésére is kihatnak, ezzel hozzájárulva a demencia kialakulásához.
Az Alzheimer-kór és más típusú demenciák évekig, sőt évtizedekig is lappanghatnak anélkül, hogy látványos tüneteket okoznának. Az első figyelmeztető jelek olykor nem is a memóriát vagy a gondolkodást érintik, hanem egészen más síkon jelennek meg: például a stresszkezelésben, érzelmi reakciókban vagy a közérzet változásában. Egy új kutatás most arra világított rá, hogy az olyan események, mint a gyász vagy az anyagi nehézségek, mérhető elváltozásokat okoznak az agyban, és ezek az elváltozások összefüggésbe hozhatók a demencia kialakulásával.
A Neurology című szaklapban megjelent tanulmányban több mint 1200, kognitívan még egészséges személyt vizsgáltak meg az Alzheimer és a családi háttér kapcsolatát kutató ALFA program keretében. Bár a résztvevők többsége nem mutatott memória- vagy gondolkodásbeli zavarokat, közös bennük, hogy a családjukban már előfordult Alzheimer-kór. A kutatók MRI-vel vizsgálták az agy szerkezetét, illetve a gerincvelői folyadékban mérték a demenciához köthető biomarkerek - például a béta-amiloid és a tau-fehérje - szintjét.
A kutatás megállapításai alapján a gyász, különösen egy élettárs elvesztése, jelentős hatással bír az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó biomarkerekre. A tanulmány szerint a béta-amiloid 42/40 arány csökkenése figyelhető meg, ami arra utal, hogy ez a fehérje a betegség előrehaladtával felhalmozódik az agyban. Ezen kívül a tau-fehérje és a neurogranin szintje emelkedett, ami az idegsejtek károsodásának jeleit mutatja.
Az alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró résztvevők körében mindkét változási forma kifejezettebben mutatkozott meg.
A tanulmányban az anyagi stressz és a munkanélküliség is kimutatható hatással volt az agy szürkeállományára, különösen azokban a területekben, amelyek az érzelmi szabályozásért és a gondolkodásért felelnek. A munkanélküliség a férfiaknál mutatott erősebb agyi térfogatcsökkenést, az anyagi veszteségek pedig inkább a nők agyára hatottak negatívan.
Bár jelenleg nincs egyértelmű módszer a demencia megelőzésére, a stresszkezelés és a mentális egészség ápolása rendkívül fontos szerepet játszhat.
A kutatás leglényegesebb tanulsága, hogy figyeljünk oda testünk és lelkünk finom jelzéseire, hiszen ezek apró, de értékes információkat rejthetnek arról, hogyan birkózik meg agyunk a tartós terheléssel.
