A 13 órás munkanap bevezetése Európa gyenge pontja lehet.
Az Európai Unión belül precedens nélküli lépésre készül a görög kormány, amely szerdai szavazásán hivatalosan is bevezetné a 13-órás munkanapokat. A dolgozók már a tervezet nyilvánosságra kerülése óta országszerte sztrájkokba kezdtek, azonban a törvényhozásra gyakorolt nyomás eddig nem látszik meghozni a kívánt eredményt, és sokan arra számítanak, hogy az újabb rugalmas munkarend bevezetése elkerülhetetlen lesz. Miközben a kormány papíralapú korlátozásokat ígér a hosszabb munkaidőre vonatkozóan, a szakszervezetek attól tartanak, hogy az új intézkedések végleg megszüntethetik a 8-órás munkanap hagyományát.
Görögország jobbközép kormánya, régóta Európa egyik "legrugalmasabb" munkaerejeként hivatkozik a görög dolgozókra, ahol tavaly júliustól az ipari, kiskereskedelmi, mezőgazdasági és egyes szolgáltatási szektorokban dolgozókat hatnapos munkarendre is kötelezhetik - írja a Politico.
A várakozások szerint mindenki arra számít, hogy...
A görög parlament mai ülésén várhatóan zöld lightot adnak az új törvénynek, amely lehetővé teszi a 13 órás munkanapok bevezetését.
A szabályozás által előírt keretek között évente legfeljebb 37 napon lenne lehetőség 13 órás munkanapokat beiktatni. Emellett a 48 órás munkahetek fenntartása is kötelező, négyhavi átlag alapján. Az elvégzett túlórák maximális mértékét pedig 150 órában korlátoznák.
Persze az alapszabály továbbra is a 40-órás munkahét lenne, és bármilyen munka, amit efölött végeznek, azt 40%-os megnövelt bérért végezhetik, hasonlóan a hatnapos munkahétre vonatkozó korábbi szabályukhoz.
A törvényjavaslat továbbá lehetőséget biztosítana arra, hogy az éves szabadságot több mint két részre osszák fel, valamint bevezetné a rugalmas heti munkarendeket is.
Kínálunk egyedi kétnapos szerződéseket és felgyorsított alkalmazási folyamatokat egy innovatív applikáción keresztül, hogy hatékonyan reagáljunk a sürgős vállalati igényekre.
A görög munkaügyi miniszter véleménye szerint az új intézkedések lehetőségeket teremtenek a munkavállalók számára, azonban a szakszervezetek heves ellenállásba kezdtek az újabb "rugalmassági" reform ellen. Kedden már a második általános sztrájk zajlott le az országban, amely gyakorlatilag megbénította a tömegközlekedést és a közszolgáltatások jelentős részét.
Bár a törvény elvileg lehetőséget ad a 13 órás munkavégzésre önkéntes alapon, a görög munkahelyi kultúra és az ellenőrzések hiányosságai miatt a szakszervezetek aggódnak. Úgy vélik, hogy ez csupán a munkaadók kedvezményezését szolgálja, lehetővé téve számukra, hogy még több időt követeljenek alkalmazottaiktól, illetve a rövid távú szerződésekkel érkező munkavállalóktól.
A túldolgoztatással kapcsolatos aggályok újabb bizonyítékai merülnek fel, hiszen az Eurostat statisztikái szerint minden ötödik görög munkavállaló, aki Európában a legnagyobb óraszámban dolgozik, heti 45 óránál is többet tölt a munkahelyén. Továbbá, az OECD legfrissebb felmérése alapján Görögország a 2023-as munkaórák globális rangsorában az ötödik helyet foglalja el, megelőzve olyan országokat, mint Kolumbia, Mexikó, Costa Rica és Chile.
Az ország gazdasága ugyan helyreállt a 2009-ben kezdődött pénzügyi válság óta, és a munkanélküliség is jelentősen visszaesett az akkori 28-ról 8 százalék környékére, a bérek továbbra is az EU legalacsonyabbjai közé tartoznak, így sok görög kénytelen két munkahelyen dolgozni.
Az új törvény kritikái azt hangsúlyozzák, hogy a kormány szándékosan gyengíti a munkaügyi szerződések jelentőségét, ami komoly bizonytalanságot okoz a munkavállalók számára. Ezzel nem csupán a munkakörülmények romlanak, hanem a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését is megnehezítik.
A Görög Köztisztviselők Szakszervezetének Szövetsége szerint
A "rugalmas munkaidő" kifejezés a gyakorlatban gyakran azt jelenti, hogy a hagyományos nyolcórás munkanap eltűnik, miközben a családi és szociális élet fogalmai folyamatosan háttérbe szorulnak. Emellett ez a rendszer lehetőséget ad a túlzott munkavégzés és a dolgozók kizsákmányolásának elfogadására is.
